A 15. szezonját tölti Orosházán, alapember a csapatban, elsősorban a védekezést tekintve. A sport mellett mindig is fontos volt számára a tanulás, földrajztanár. Nem gondolkodik azon, meddig marad a pályán, a célja: fejlődni, most Jordovic mester instrukciói alapján.
Múlt héten átlövőnk, Matevz Cemas először elgondolkodott, kit is javasoljon a hét játékosának, de gyorsan „összeállt a kép”: Gabi segített az interjú során, úgyhogy ismét vele ültem le, most azonban magáról mesélhetett. Sorra jöttek az élmények, főként orosháziak, hiszen 2000-ben került a klubhoz.
– A mostani a 15. szezonom Orosházán, Adáról érkeztem 2000-ben. Árpási Csabának köszönhetően nyílt lehetőségem, hogy itt kézilabdázzak, hálás vagyok neki a mai napig. Egyébként még Adán kezdtem el kézilabdázni, előtte fociztam és kosárlabdáztam is. Itt Orosházán a Táncsics gimnázium sportosztályába kerültem, majd a középiskola után a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára jártam, földrajz szakra. Mindig is nagyon fontos volt számomra, hogy a sport mellett legyen más is, a mesterképzést is végigcsináltam. Közben persze maradt a kézilabda.
Gábor 15 éve erősíti az Orosháza csapatát
Gabi is végigjárta az utánpótláscsapatokat, majd az élvonalba került az akkori Every Day együttesével. Jött utána ismét az NB I/B, tanulásban, fejlődésben, élményekben gazdag időszakról mesél.
– A harmadik szezonban már nem tudta vállalni az élvonalbeli bajnokságot a klub, egy fiatal csapattal kerültünk vissza az NB I/B-be, Bajusz Józsi bácsi nagy hatással volt rám, folyamatosan fejlődtünk. A kezdeti középmezőny után jött a bronz, majd – akkor már Füzesi Ferenccel – feljutottunk az NB I-be. Ez hatalmas dolog volt, a munka gyümölcse beérett. Az akkori sorsdöntő békési meccsen egyébként kb. öt percet töltöttem a pályán, az ujjam megsérült, úgyhogy a mérkőzést telefonon követtem végig a csabai sürgősségin – teszi hozzá játékosunk, aki azt mondja, azért maradt a városban, a klubnál, mert egyeztek a célok. Fejlődhetett a sportban, támogatták a tanulásban.
"Ameddig van lehetőségem, a pályán maradok."
– Most Vladan Jordovic vezetésével dolgozunk, profi hozzáállással. Amit tudni kell az elmúlt másfél évről: mindenkinek pontosan kialakult, mi a feladata a csapatban. Amit megtanultunk, a jó és a rossz között csak egy fél lépés van, a hangsúly a részleteken. Érzem magamon, ennyi év után is tudok újat tanulni. Figyelek, próbálok a régi berögzült dolgokon javítani. Ameddig van lehetőségem, a pályán maradok – hangsúlyozza Gabi.
1984-es születésű játékosunk szeret a klubban, a városban, úgy fogalmaz: orosházinak is mondhatná már magát, és büszke arra, a vajdasági Adáról származik. Az Ő mindennapjait is kitölti a kézilabda, ha marad szabadideje, olvas (földrajzi témájú könyveket), ismeretterjesztő filmeket néz, vagy hazautazik.
Kitölti mindennapjait a kézilabda
A felsőházért mindent megtesznek. Úgy véli, a jelentősen megfiatalított csapaton belül az esetleges tapasztalathiányt nagy motivációval, egymás segítségével tudják kompenzálni. Buday Dani vezéregyéniségként segíti át a gárdát az esetleges hullámvölgyeken.
– Úgy megyünk ki a pályára minden alkalommal: bármi történik, a lehető legjobbat adjuk ki magunkból. Ha rossz napja van valakinek, segítjük, bátorítjuk, ebben van az ereje a csapatnak. Ahogy Jordovic mester tanít minket: a fejünket is oda kell tenni, ahová más még a lábát sem – ezzel a mentalitással érhetünk el sikereket, remélem, ezúttal a felsőházat.
