Orosháza Békés megye második ipari és idegenforgalmi városa.
Gazdaságát a kettősség jellemzi: természeti adottságai révén erőteljes a mezőgazdaság szerepe, de a város elsősorban mégis az iparáról ismert: itt található a magyar üvegipar központja. Orosháza fejlődésére pozitív hatást gyakorol a település többirányú közúti és vasúti megközelíthetősége, kedvező földrajzi elhelyezkedése, a román és a jugoszláv határ közelsége. A környéken talált régészeti leltek igazolják, hogy a város és térsége már az újkőkorban lakott volt, de az első írásos emlék csak 1466-ból származik. A mai város története a vidék XVIII. századi újratelepülésével kezdődik, mikor a Tolna megyei Zombáról evangélikus hitük miatt elüldözött jobbágyok vették birtokukba az orosházi pusztát.
Az 1800-as évek végére, már olyan híres volt az orosházi kenyér, mint a makói hagyma, vagy a szegedi paprika. A dicsőség Gémes Ferencé, a szegény molnárlegényből lett nagyvállalkozóé volt. A történelmi Magyarország 57 városában volt önálló, általa irányított Gémes-féle orosházi kenyérsütöde. Talán 500 orosházi asszony sütötte a kenyeret szerte az országban.
Orosháza környékének 10 települését fogja át az orosházi kistérség, melynek a névadó város a központja. Város jelentős oktatási, kulturális centrum, közoktatási intézményei mellett főiskolai intézmény is működik területén. A város központjában található egy késő barokk stílusban épült műemléki evangélikus templom, melynek oltára előtt őrzik az első telepesek Zombáról hozott harangját. A város híres szülötte Darvas József író-politikus, emlékét a Darvas József Irodalmi Emlékház őrzi, benne kapott helyet a megyei irodalmi gyűjtemény is. A Szántó Kovács János Területi Múzeum új “A Viharsarok népe” c. állandó kiállítása Orosháza gazdasági, társadalmi, történeti fejlődését mutatja be, kiemelve azokat a fontos momentumokat, melyek meghatározzák a település összetételét, fejlődésének folyamatát és társadalmának arculatát. A történeti síkokkal párhuzamosan jelenik meg a gazdaság és társadalom meghatározó jegyei, a népi kultúra fejlődésének, átalakulásának, a polgárosodás folyamatának mozzanatai. A másik állandó tárlat a “Ki otthont adott Orosháza múltjának” című Schwarcz János emlékkiállítás.
A Városi Képtár állandó és időszakos kiállításaival gazdagítja a város kulturális életét. Kiállítóterében olyan neves alkotók állandó kiállítása tekinthető meg, mint Boldizsár István, Bolmányi Ferenc, Pap Gyula, Feldmann Tibor és Csáki-Maronyák József festőművészek, Emil Vitroel szobrászművész, valamint a világhírű, orosházi származású szociofotós Müller Miklós. A Müller Kiállítóteremben az orosházi születésű világhírű fotóművész alkotásai láthatók állandó jelleggel. A megújult Petőfi Művelődési Központban 2 állandó kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődök az egyik az Orosházi Festők Csoportjának munkáit mutatja be, a másik Kass János grafikáit.
Orosházán található Magyarország egyetlen Kútmúzeuma, mely az elmúlt száz év különféle kúttípusait mutatja be. 2002. őszétől egy új Vízellátás-történeti gyűjteménnyel gazdagodott a múzeum. Botanikai nevezetesség a Rágyánszki Arborétum, ahol több mint 2000 növényfaj 6000 változata található. Az országban egyedül itt látható chilei Araucaria fenyőfa.
A városban található közel száz emléktábla és szobor a város jeles alakjainak és eseményeinek állít emléket. Kiemelkedő a Történelmi Emlékpark, mely Szervátiusz Tibor alkotása a városalapítás 250. évfordulójára készült: a magyar történelem és a város sorsfordulóinak állít emléket. A Szent István-szobor, melyet az orosházi származású Rajki László szobrászművész készített, valamint a felújított Kossuth-szobor. Az élményfürdő bejáratánál felállított “Az utolsó nagymadár” c. szobor szintén a művész alkotása.
Számos idegenforgalmi érdeklődésre számot tartó rendezvény bővíti a kulturális kínálatot: Nemzetközi Hajómodellező Verseny, Orosházi Nyári Kulturális Napok, Motoros Hétvége, Fürdővárosok Nemzetközi Fúvószenekari Fesztiválja, Nemzetközi Lovasbajnokság, az augusztus 20. időszakában tartott Európai Kenyérünnep, melyet a század elején világhírűvé vált és a párizsi világkiállításon aranyéremmel díjazott orosházi kenyér rangjának, hírének visszaállítása hívott életre. Üde színfoltjai városnak a kétévente júliusban megrendezésre kerülő veteránjármű találkozó, valamint a Szalonnasütő Bajnokság.
A település gasztronómiai különlegessége a híres orosházi kenyér és a libamáj.
A horgászat kedvelői számára a városban több lehetőség is adódik, hogy kedvenc szabadidős elfoglaltságuknak hódoljanak.
Bővebb információk a város elérhetőségein:
www.oroshaza.hu
www.gyoparosfurdo.hu
www.oroshaza.lap.hu
