Az új szezonban már csapatkapitányként fogja össze a felnőtt gárdát, az ifjúságiak edzőjeként pedig megtapasztalja, milyen a másik oldalon. Azt mondja, amíg teljesíteni tud, a pályán marad – Buday Dániel a hét játékosa.
Új sorozatot indítunk: A hét játékosa címmel minden héten bemutatjuk felnőttcsapatunk egy tagját. Az első alany – csapatkapitányként – Buday Dániel, aki második szezonját kezdte Orosházán. Az egykori válogatott, a Pick Szeged, a Veszprém, a Löwen, a Schaffhausen korábbi játékosa higgadtan, felelősségteljesen beszél munkájáról – úgy, ahogyan a pályán is láthatjuk. Megfontoltan irányít, kiemelve a fiatalok, a hosszútávú munka fontosságát.
Buday Dániel az orosházi büntetők biztos kezű végrehajtója (Fotó: Rajki Judit - OrosCafé.hu)
– A csapakapitányi poszt nagy felelősség. Raffai András távozása után három jelölt volt, a srácok engem szavaztak meg, ami nagyon jó érzés, mutatja, bizalmat élvezek. Igyekszem rutinos játékosként segíteni a fiatalokat és természetesen az edző munkáját is. A klub – úgy vélem – jó úton jár, sok fiatal magyar játékost igazolt, ez nagyon jó befektetés. Nyilván az eredménykényszer megvan, miközben a fiataloknak minél több játéklehetőséget kell adni, de hosszútávon ez mindenképp jó út – emeli ki az irányító-átlövő.
Dani szerint nehéz bajnokság előtt állnak, kiegyenlített a mezőny, az első hatba jutni nagy eredmény lenne. Az EHF-kupában a cél, hogy tapasztalatokat szerezzenek, és persze itt is minél tovább meneteljenek.
– A hazai bajnokságban az elsődleges célunk, hogy a játékban fejlődjünk. Minden poszton két játékosunk van, ahogy már említettük, sok fiatallal. A Szeged, a Veszprém, a Csurgó inkább külföldről hoz játékosokat, kevés klub biztosít magyar fiataloknak lehetőséget. Feltorlódott a mezőny: a harmadiktól a tizenkettedik helyig bármi megtörténhet. Az első hatba jutás nagy eredmény lenne. Az EHF-kupában az első kört sikerrel vettük, októberben a belga csapat jön. Nem ismerjük az erőviszonyokat, de úgy gondolom, itt is van reális esélyünk, utána pedig teljes mértékben sorsolásfüggő, hiszen már a BL-ből kiesett csapatok csatlakoznak, erős mezőny lesz – hangsúlyozza Buday Dániel.
A pálya másik oldalán
Az ifjúsági csapat edzőjeként is második szezonját kezdte Orosházán. Úgy véli: jó úton járnak ezen a területen is, jelenleg is képzi magát a még eredményesebb munka érdekében.
– Amikor Orosházára igazoltam, én kértem az edzői lehetőséget. Nem vagyok a legfiatalabb játékosok egyike, így mindenképp szerettem volna megtapasztalni: milyen a másik oldalon. Az első az úgynevezett tanulóév volt, megismertem a játékosokat, a közeget, a lehetőségeket. Kisvárosi klub vagyunk, nem tudunk válogatott játékosokat hozni, de a magunk közegében jó munkát végzünk. Ezen azt értem: ha néhány kézilabdást kinevelünk, akik a későbbiekben a felnőttcsapatba kerülhetnek, annál jobb befektetés a klubnak sincs – hangsúlyozza, hozzátéve, hogy a kézilabda így minden napját kitölti Orosházán: délelőtt és délután edzés a felnőtt gárdával, este pedig (hétfőtől péntekig) napi másfél óra munka az ifikkel.
Az irányító a legeredményesebb gólszerző az OFKSE-ben (Fotó: Rajki Judit - OrosCafé.hu)
Dani jelenleg is szakedzői tanfolyamra jár a Magyar Kézilabda Szövetség keretein belül, úgy fogalmaz: egész életében tanult, a kétéves kurzus is egy lépcsőfok.
Beszélgetünk még családról, az orosházi szurkolókról, távlati terveiről, a városról. Orosháza szerinte élhető város, kiemeli: 100 százalékban kijelentheti, jól döntött, amikor a klubhoz igazolt, ahol a szurkolók mindig is fontos szerepet töltöttek be. A célja/céljuk, hogy egy szerethető, eredményes csapat legyenek, rögtön hozzá is teszi: ezért nekik kell sokat dolgozni. Szeretné, ha Orosházán a kézilabdameccs egy jó hétvégi program, egy családi kikapcsolódás lenne. Két kisfia is most ismerkedik a sporttal, azt mondja, örülne, ha valamelyikük a kézilabdát választaná, de nem erőlteti.
Az OFKSE-nél még két évig él a szerződése, ezt mindenképp szeretné kitölteni, ahogy fogalmaz: „ameddig teljesíteni tudok, és jól esik, szeretnék kézilabdázni, egyelőre érzek magamban erőt, hogy csináljam.”
