A tatabányai mondás Orosházán is helytálló. Az OFKSE vezetőedzője szerint az utóbbi évek legegységesebb csapata a mostani, az előrelépés a cél az idei szezonban.
Két mérkőzése van még az alapszakasz első köréből az Orosházi FKSE-Linamar NB I-es férfi kézilabdacsapatának, mely jelenleg öt ponttal a 9. helyen áll a tabellán. A fiúk jövő szerdán Szegeden lépnek pályára, majd érkezik a Pécs. Füzesi Ferencet kértük értékelésre, a célok ismertetésére.
− A 9. helyen vagyunk most. A Pick Szeged otthonában nem lehetnek vérmes reményeink, de a Pécs elleni találkozó stratégiai fontosságú számunkra. Mindenképp nyerni kell hazai pályán, mint ahogy a Vác ellen is ez volt a tervünk, de nem sikerült – emelte ki Füzesi Ferenc.
− Mi az, amin elcsúszott a Vác elleni hazai bajnoki?
− Több oka is volt a kétgólos vereségnek. Az az igazság, hogy a Veszprém elleni meccs után nagyon sok dicséretet kaptunk, és ez egy kicsit elaltatott mindenkit. Azt gondoltuk, az egész zsigerből fog menni, ráadásul az első 10 perc, 7-2-es állásig jól is sikerült, eltaláltuk a tempót. Ott viszont megtörtünk. Túl sok technikai hibát vétettünk, főleg a kritikus pillanatokban. Belekerültünk egy negatív spirálba, és az utolsó tíz percben – amikor már meglett volna a lehetőségünk feljönni – kimaradtak a helyzetek is. Ezek a hibák nagyon összeadódtak. Közhellyel élve, a túlzott akarásnak nyögés lett a vége. Most azon dolgozunk, hogy javítsunk. Megbeszéltük a játékosokkal, hogy elkövettünk egy hibát, de ez nem végzetes. Nem szabad elveszteni a hitünket a csapatban, és azt a tempót sem, amit eddig is tudtunk hozni. Ez fog bennünket előrevinni. Nagyon sok krízishelyzetben voltunk már, de túlélte a csapat. Mindent bent kell hagyni az öltözőben, és felemelt fejjel kell kijönni.
− Említetted a Veszprém elleni hazai meccset, ahol viszont nagyon jól ment a játék.
− Egy nagyszerűen játszó csapat ellen könnyű nekünk is. A világklasszisok nagyon szépen, tisztán játszottak, persze nem adtak bele mindent, ezt tudjuk, de mi ezen a meccsen tudtuk a saját tempónkat, a saját játékunkat hozni. A Vác ezzel szemben nem az a csapat volt, aki diktálja a tempót. Jól játszottak, de más stílusban. Saját magunkban kell persze keresni a hibát, de ezek után előre kell lépni, mert a bajnokság folytatódik, és még az első körből is van hátra tétmeccs.
Erősnek, összetartónak kell lenni
− A két utolsó bajnokit említettük, a többi meccsen hogyan teljesített a csapat?
− Augusztus 20-a óta két nagyon gyenge meccsünk volt, az a baj, mind a kettő hazai pályán. A Fradi ellen jártunk ugyanígy, mint a Váccal, nem találtuk el a tempót. Ez a két hibás mérkőzésünk volt, a többin nagyon erős tartással játszottunk. Említhetném Balatonfüredet, ahol a végén egyenlíthettünk volna, vagy Csurgót, ahol csak kettővel kaptunk ki. Ezeken a találkozókon olyan erényeket csillogtatott a csapat, amilyeneket előtte nem. Emiatt is gondolom úgy, hogy továbbra is bizakodónak kell lenni. Ahogy Tatabányán mondják, a kecskéket mindig este hajtják be. Azaz most még ott tartunk, hogy az alapszakaszból is van két meccs, majd visszavágók, rájátszás. Sok minden megtörténhet velünk, nagyon kiegyensúlyozott a bajnokság. Erősnek, összetartónak kell lenni, mert olyan sok van előttünk, hogy nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy lehajtjuk a fejünket. Küzdenünk kell, hiszen mindig is ez volt ránk a jellemző. Nem lehet hátrafelé nézegetni. Elrontottuk a Vác ellen, nem kellett volna, de itt az új feladat, amit meg kell csinálni, mert megvan hozzá mindenünk. Véleményem szerint az utóbbi évek legegységesebb közössége van most. Az öltözőben semmiféle probléma nincs. Azt látom, hogy most mindenki itt akar játszani, nem akarnak kifelé nézegetni.
− Harsányi Viktor után Goran Dukic is újra pályára lépett. Hogyan állnak a sérüléseik?
− Goran új színfoltot hozott a játékunkba a Vác ellen, de azért egy öthetes izomsérülés után korán sincs még olyan fizikai állapotban, hogy végig tudjon játszani egy meccset. Lépésről lépésre, edzésről edzésre dolgozunk vele. Viktor gyakorlatilag egészséges, idő kell azonban, hogy visszanyerje a szintjét. Azt szokták mondani, egy ilyen komoly sérülésnél ugyanannyi időre van szükség a 100 százalékos sportformához, mint amennyi a sérülés ideje volt. Kilenc hónapig volt sérült Viktor, ennyi kell tehát ahhoz, hogy újból az a játékos legyen, aki korábban. Viktor nagyon profi módon dolgozik. Az edzések mellett rehabilitációs kezelésekre jár, megbeszélünk mindent, nem veszi félvállról a dolgot. Emellett viszont őrültség lenne azt várni tőle, hogy hatvan percen keresztül hozzon kiváló formát, sprinteljen és dobjon be mindent. Türelem kell mindkét játékos esetében, és visszakapjuk azokat a dinamikus embereket, akikkel tudunk még előrébb lépni.
A hazai közönség egy kicsit megértőbb lehetne
− Vannak kiemelkedő játékosok?
– Azt érzem, hogy az ez évi csapat sokkal stabilabb, mint az elmúlt évek gárdái voltak. Korábban mindig ki lehetett emelni egy-egy játékost, aki vitte a hátán a csapatot. Most viszont mindenki hoz egy jó, stabil szintet, persze vannak hibák, de minden meccsen van olyan ember is, aki hozzá tud tenni. A mutatott játék alapján a csapat nagyon egységes formát hoz. Ki kell emelni Berta Gábort, aki egy olyan stabilitást ad a csapatnak, ami meghatározza a játékot. A többiek is jó teljesítményeket mutatnak, az edzéseket példaértékűen csinálják, ezért érzem azt, hogy ez a mostani csapat nagyon sokra hivatott, és remélem, hogy ki is jön belőlünk.
− És itt vannak a fiatalok is…
− Ez a klub koncepciója. A nyáron sokat egyeztettünk a klubvezetéssel arról, hogyan legyen. Több út is volt előttünk, de aztán arra jutottunk, az a leghelyesebb, ha ezeknek a fiataloknak adunk lehetőséget. Ha megnézzük a csapatot, például széleken is van egy-egy tapasztaltabb játékos és van mögöttük egy-egy újonc. Egyértelmű, hogy ezeknek a fiataloknak az a feladatuk, hogy amikor szükség van rájuk, akkor bemenjenek, és tegyenek hozzá mindent. Nem kell eldönteniük a meccset, de ha ott a helyzet, azt be kell dobni. Így lépésről lépésre épülhetnek be a csapatba, és ezek a fiatalok lehetnek majd a jövő csapatának a gerince. Most teher nélkül tanulhatnak, és olyan szép dolgokat mutathatnak, mint például a Veszprém ellen. A hazai közönség pedig azzal tudna segíteni minket, ha egy kicsit megértőbb lenne. Persze kellenek a kritikák, hiszen abból tanul az ember, de ha a hangnem egy picit más lenne, rengeteg mentális erőt adna pluszba a csapatnak. Ha nehéz helyzetben vagyunk, jól jön egy kis támogatás.
− Sok van még hátra, de milyen célok vannak?
− A múlt évihez képest előre szeretnénk lépni. Tavaly nagyszerű rájátszással elcsíptük a 9. helyet, most szeretnénk előrelépni az új rendszerben. Olyan pozíciót kiharcolni az alapszakaszban, hogy a rájátszásban a hetedik helyért tudjunk küzdeni érdemben. Én azt gondolom, ez egy tárgyszerű célkitűzés, de a csapatot sem nyomja agyon. Türelem, sok munka, kitartás, pozitív hozzállás kell. Csapatunkról az NB I-ben idén nagyon pozitívan nyilatkoznak. Kollégák, szurkolók, ellenségek, barátok azt mondják, jóval erősebbek vagyunk, vigyázni kell velünk, keményen játszunk. Úgy gondolom, jogos a célkitűzésünk, és hiszek abban, hogy a végén ott lesz az orosházi csapat a megfelelő helyen.