Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Emlékezzünk mi is elhunyt sportbarátainkra, szurkolóinkra, akik együtt örültek sikereinknek és bánkódtak egy-egy elvesztett mérkőzés után. Emlékük örökre itt marad a sportcsarnok falai között, és tovább élnek minden dobszóban és skandált rigmusban.
Ady Endre:
Halottak napján
Halottja van mindannyiunknak,
Hisz percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk!
– Dobjuk el a tettető álcát:
Ma gyásznap van, ma sírhatunk!
