Ígéretesen kezdték a tavaszi szezont az Orosházi FKSE-Linamar kézilabdázói, akik Dabason és az Egert fogadva is győzelemmel zártak. A sikernek Kancel Ottó is tevékeny részese volt, aki tavaly nyáron csatlakozott a csapathoz, de hamar megszerette a várost, gyorsan beilleszkedett Orosházán.
A 25 életévét február 1-én betöltő Kancel Ottó Királyhelmecen született, 10 éves koráig Nagykaposon élt, ahol több sportágat is kipróbált, de a kézilabdával akkor még nem kacérkodott. Ekkor azonban Kassára költözött, ahol egy 8 évfolyamos sportgimnáziumban kezdte tanulmányait.
– Mindössze 10 évesen kollégista lettem, anyukámék érthető módon nem nagyon akartak elengedni, hiszen mégiscsak 80 kilométerre volt, de akaratos voltam, nagyon szerettem volna menni. Itt pedig dönteni kellett, milyen sportág mellett kötelezzem el magam. Az akkori igazgató kézilabdaedző is volt, mikor édesapám elment hozzá beszélgetni, neki elég volt elmesélnie, ki milyen magas a családunkban, így látatlanban is eldőlt a sorsom – idézte fel a 205 centire növő játékos.
A következő mérföldkő 2009-ben érkezett el életében, amikor Veszprémben játszottak egy utánpótlástornán, ami olyan jól sikerült neki, hogy meg is keresték ezt követően a bakonyi gárda vezetői. 14 évesen így Veszprémben találta magát, ami megint nagy kérdőjel volt, hiszen így már nem 80, hanem 400 kilométerre került családjától.
Veszprémben töltötte utánpótláséveit Kancel Ottó, ahol a felnőttcsapatban is bemutatkozhatott (Fotó: Melczer Zsolt)
– Végül belevágtam, hiszen hatalmas lehetőség volt, így kezdődött magyarországi pályafutásom. Az első évben Alsóörsön edzettünk, majd a gimnáziumi tanulmányaim alatt a veszprémi utánpótlásban. Egy ötéves történetet sikerült belőle kikerekíteni, de a sok sérülés miatt mégsem tudtam annyira kibontakozni, bár megkaptam a lehetőséget a Bajnokok Ligájában és a SEHA Ligában is – mesélte.
Az évek során számtalanszor nehezítették sérülések az életét, térd-, keresztszalag- és vállműtéten is átesett. Veszprémből Balatonfüredre került, ahol megkapta a lehetőséget, hogy a műtéteket követően újra felépítse magát. Itt öt évet töltött, az orosházi megkeresés tavaly érkezett. Mint mondta, szimpatikus tervvel keresték meg, döntésében nagy szerepet játszott a fiatal csapat és a sok játéklehetőség reménye.
Tavaly nyáron csatlakozott az orosházi csapathoz, de hamar beilleszkedett, edzői feladatot is kapott (Fotó: Palcsek István)
– Szerintem egy nagyon jó és kiegyenlített bajnokság az NB I. Gyorsan megszületett a döntés, egy kézilabdázó vagy sportoló életében szerintem ez természetes. Igyekeztem gyorsan beilleszkedni, ebben rengeteget segített az is, hogy már ismertem néhány játékost korábbról. Mindenki nagyon segítőkészen fogadott, bármilyen kérdésem volt, az idősebb csapattagok, mindig segítettek. Örülök, hogy itt lehetek, de egyébként is közvetlen embernek tartom magam, szeretek ismerkedni, nem vagyok zárkózott típus – mondta.
Orosházán ráadásul folytathatta a számára két évvel ezelőtt induló edzősködést is. Korábban ugyanis komolyan elgondolkodott rajta, hogy mit csináljon, ha 21-22 évesen abba kell hagynia a játékot a sérülések miatt. A kézilabda iránti szeretetének, valamint édesapja és a veszprémi utánpótlásigazgató, ifj. Kiss Szilárd biztatásának köszönhetően a Testnevelési Főiskolán végezte el a képzést, Balatonfüreden az U9-U11-es korosztályokban segített.
– Nyáron pedig, amikor idejöttem, megkaptam az U12-es korosztályt és nagyon boldog vagyok, mert úgy gondolom, rendes és tehetséges gyerekek, akik nagyon sokat fejlődnek, szerencsére az eredmények is azt mutatják. Remélem, minél több fiatalnak tudok segíteni, tapasztalatot gyűjteni – mesélt feladatáról.
Bízik benne, hogy minél jobb helyezést érnek el a tavaszi szezont követően, melyhez szeretne jó játékkal hozzájárulni (Fotó: Palcsek István)
Mint mondta, az orosházi csapat elsődleges célja jelenleg a bennmaradás. Ehhez azonban kiváló alap lehet a februári, Dabas és Eger ellen aratott győzelem. Legközelebb március 6-án a jó formában lévő Ferencváros érkezik az Eötvös-csarnokba, de az edzések addig sem állnak meg. Hálásan mesélt a csapat szurkolóiról, akik a fantasztikus itthoni hangulat mellett idegenbe is gyakran elkísérik a kézilabdázókat.
Ottó az elmúlt évek során a védekezésben is fontos szerepet töltött be Balatonfüreden, majd itt Orosházán is.
– Mikor kisebb voltam, nem szerettem, hiszen minden gyerek gólokat akar szerezni. Csoknyai Istvánnak volt nagy szerepe abban, hogy elsajátítottam ezt a feladatot. A vállsérülések után beszéltük meg, hogyha jól védekezem, bent tudom tartani magam a csapatban. Ha pedig tudok védekezésben segíteni a csapatnak azt támadásba is át tudom lendíteni. Számomra pedig az a legfontosabb, hogy segítsem a csapatot, amivel csak tudom – foglalta össze.
Bojtor Zalán
