Sport36-Komló – Orosházi FKSE-LINAMAR 26-20 (14-7)
K&H liga férfi bajnoki kézilabda-mérkőzés. Komló, 600 néző. V.: Altmár, Horváth M. Komló: GRANIC – Gebhardt 2, Balázs S., Grünfelder 2, Sunajko 4, JERKOVIC 7, MARKOVIC 6 (3). Cs.: Selymes (kapus), Laufer 1, Szkokán, Kovács M. 2, Katzirz 1, Obradovic 1. Vezetőedző: Kilvinger Bálint. Orosháza: Herjeczki – Gyene 1, Ferenczi 2, Antal, Braz, Stranigg 5, NÉMETH L. 6 (1). Cs.: Szabó L. (kapus), Pásztor M., Morva, Knezevic 2 (1), Markoski 1, Balázs B. 1, Mihály 2. Vezetőedző: Bakó Botond.
Kiállítások: 8, ill. 4 perc. Hétméteresek: 3/3, ill. 4/2.
A tétnek megfelelően a mérkőzés igencsak feszült hangulatban zajlott, amit több kiállítás, vendégrészről sok labdaeladás mutatott. Az első negyedóra még szorosan alakult, ekkor a komlóiak vezettek egy-két góllal. A Komló szokásához híven rendkívül szigorúan védekezett, szűk 20 perc elteltével csak öt gólt kapott. Az orosháziaknak akadtak gondjai a támadásban, 9-5-ös hátrányban a 20. percben Bakó Botond időt is kért és türelmesebb játékra intette fiait. A hibák mégis csak szaporodtak, a hazaiak pedig köszönték szépen, sorra lőtték a gólokat, míg a túloldalon Granic kivédte a zöldmezesek szemét. A hajrához közeledve teljesen szétesett a különösen támadásban rengeteget hibázó, de kapusteljesítményben is keveset nyújtó Orosháza játéka, a komlóiak pedig könnyedén játszva már kilenccel vittek. Egy 7-0-s hazai szériát és 11 perces viharsarki gólszünetet tört meg Stranigg találata, ami csak szépségtapaszt jelentett.
(Fotó: Péter Szabó Zoltán)
Szünet után több pozitívumot is láttunk a vendégektől, de erősen rontott az összképen, hogy Jerkovicot továbbra sem tudták tartani. Németh László viszont megrázta magát, és 7 perc alatt négyszer csapta be Granicot. A félidő feléhez közeledve négyre megközelítette vendéglátóját a védekezésben nagyot javuló OFKSE, viszont még közelebb nem tudott kerülni, mert jöttek a labdaeladások.
A hajrára elfáradt a vendégcsapat és kis híján visszaállította az első félidei különbséget. A Komló rászolgált a két pontra, mert sokkal határozottabban játszott, volt húzóember a csapatukban.
Bakó Botond: – Az első félidőben nem hittük el, hogy győzhetünk, tompán, lassan, statikusan játszottunk. A második felvonásban voltak momentumaink, de rendre belehibáztunk és nem volt húzóember, aki átlendítette volna a csapatot a holtponton.
