Ezúttal 24 éves átlövőnk, Németh Gábor a hét játékosa, akinek hatéves kora óta élete része a kézilabda. Nyáron érkezett a klubhoz, jól érzi itt magát, és úgy véli: teljesíthetők a kitűzött célok. Ha nem a pályán van, horgászik, egy hét és fél kilós pontyot már kifogott Orosházán.
Felfrissült a nyáron felnőttcsapatunk, több fiatal játékossal erősítettünk, köztük Németh Gáborral. A balkezes átlövő a Győr csapatából érkezett hozzánk július közepén. Az 1990-es születésű, 194 cm magas játékos korábban szerepelt a korosztályos válogatottakban, és többször választották korosztályában az év játékosának. Az elmúlt három hónap tapasztalatairól és terveiről is kérdeztük.
– Egy óvodai válogatón kezdődött minden: Róth Kálmán és Konkoly Csaba javasolták szüleimnek, kezdjem el a kézilabdát, van esélyem. Első osztályos koromtól az utánpótláscsapatokban készültem, nyolcadik után már az ETO felnőttkeretéhez kerültem. A mérkőzéseket a serdülő és ifjúsági csapatban játszottam, az edzéseket a felnőttekkel vittem végig. Győrből igazolt le a Dunaferr, itt két évet játszottam, majd visszakerültem a Győrhöz, ahol bajnoki címet szerezve felkerültünk az élvonalba. Az orosházi klubvezetés már tavasszal megkeresett, végül nyáron döntöttem úgy: elfogadom az ajánlatot, és az alapozást már itt kezdtem – foglalja össze röviden az elmúlt éveket Gábor.
Azt mondja, jól döntött, hogy az OFKSE gárdáját választotta: jó a csapat, szimpatikusak a célok, tud fejlődni, nem csak fizikálisan, hiszen itt – számára meglepetésként – komoly hangsúly van a mentális felkészítésen is.
– A csapat tagjait ellenfélként már ismertem, Morva Zolival, Yassine-nal játszottam is együtt Dunaújvárosban, így nem érkeztem teljesen idegen közegbe. A város is barátságos, persze teljesen más, mint Győr, de ez nem probléma: nyugodt város, ahol minden könnyen, gyorsan elérhető – emeli ki, hozzátéve, hogy szinte az egész napját kitölti a kézilabda. Az edzéseket élvezi, a csapat összetétele szerinte megfelelő, és van esélyük a szezonvégi célok elérésére.
– Úgy vélem, egy nagyon jó összetételű társaságról van szó. Vannak rutinos játékosok, például Buday Dani és Berta Gabi, és mellettük a szorgos fiatalok. Ez egy előnyös egyveleg, mely sok munkával elérheti azt a célt, amit a klub kitűzött: bekerülni a felsőházba. Ehhez persze sok munka szükséges, keményen kell dolgoznunk, és mindent beleadni az edzésekbe és a mérkőzésekbe. Győrben magyar és spanyol edzővel dolgoztam, ami meglepett Orosházán, hogy a mentális dolgokra itt jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek. Segítenek, biztatnak, hogy bátran játsszak, merjek vállalni, hiszen akkor sem dől össze a világ, ha kimarad egy-egy helyzet. Ez nagyon pozitív számomra, megerősít – hangsúlyozza átlövőnk.
Jó élmény számára, hogy az orosházi közönség is űzi, hajtja a csapatot, megtöltve a lelátót valamennyi mérkőzésen. Úgy fogalmaz: jobbat nem is kívánhat az ember. Arról, szakmailag mit szeretne elérni, visszafogottan nyilatkozik: távlati célja, hogy bekerüljön a válogatott keretbe. Hozzáteszi: jól érzi magát Orosházán, ahol egy évig szól a szerződése, de – ha lesz lehetősége – szívesen marad tovább is.
Haza ritkán jut, a 350 kilométer nagy távolság, ha van szabadideje, irány a vízpart. A környéket felfedezte már, imád ugyanis horgászni, a nyáron kifogott egy hét és fél kilós pontyot. Azt mondja, ha tehetné, egy hónapig ülne kint a parton, és horgászna. Mi ezt természetesen megértjük, mégis inkább a pályán látjuk szívesen. Az elmúlt néhány mérkőzésen már megmutatta: küzd a csapatért, az orosházi célokért.