Orosházi FKSE-Tokai – Mezőkövesdi KC 32-31 (16-11)
NB I/B-s férfi kézilabda-mérkőzés. Orosháza, 200 néző. V.: Csányi, Gadányi. Orosháza: Majdán – Molnár S. 2, Takó 4, Kiss R. 3, Antal 4, Kovács B. 7, Németh L. 9 (3). Cs.: Pajkó, Varga I. (kapusok), Lászlai, Bella 1, Mihály, Molnár G. 2. Edző: Kovács Attila. A Mezőkövesd legjobb dobója: Csörgő 10, Jancsó 8.
Kiállítások: 12, ill. 10 perc+Gulácsi kizárva. Hétméteresek: 3/3, ill. 2/0.
Az orosháziakat a héten sérülések és betegségek sújtották, így tartalékosan, felforgatott összeállításban léptek pályára.
Az Orosháza két szélsőgóllal indította a találkozót, az egyik oldalon Németh László, a másikon Molnár Sándor volt eredményes. A hazaiak játéka dominált a találkozó elején, a 9. percben már 6-1-re vezettek, de a vendégek sem adták olcsón a bőrüket, a 20. percben felzárkóztak két gólra (9-7). Orosházi időkérés következett, majd fokozatosan hízni kezdett a hazai előny, Bella Csaba másodpercekkel a félidő lefújása előtt lőtt találata azt jelentette, hogy csapata ötgólos előnnyel mehetett a szünetre.
A hazaiak csapatkapitánya, Németh László volt a legeredményesebb orosházi (Fotó: Zsedényi Péter – OFKSE.hu)
A második játékrész első tíz percében továbbra is 4-5 gólos volt a differencia, ám az ex-orosházi Jancsó Nándor vezényletével három gólra felzárkóztak a vendégek. Bizonytalanná váltak a hazaiak, amit ismét időkérés követett.
A 44. percben a gólveszélyesen játszó Csörgő a hatodik találatánál tartott és ezzel egy gólra zárkózott a Mezőkövesd (21-20). A 49. percben Kovács Bence hálószaggató lövésével ismét hárommal vezetett az OFKSE. A csereként beálló Varga Imre büntetőt hárított, a másik oldalon Molnár Gergő betalált és ismét ötgólos előnyt birtokolt a hazai gárda. Nem sokáig tartott az örömük, mert ismét zárkózni kezdtek a vendégek és az 55. percben Kátai révén kiegyenlítettek (28-28). Az utolsó percekben hatalmas csata dúlt a pályán, de az orosháziak nagy küzdelemben és némi szerencsével kicsikarták a győzelmet.
Kovács Attila: – Jól kezdtük a mérkőzést, diktáltuk a tempót, de aztán elfogyott a csapatunk, hiszen egész héten betegségekkel és sérülésekkel küszködtünk és kevés hadra fogható emberünk maradt. A végjátékban néhány buta hibával felhoztuk az ellenfelet, de végül a szerencse is mellénk állt és kiharcoltuk a győzelmet.
