Már húsz éve a lelátó rabja Pusztai Zsolt, de ha úgy nevezzük: Csirke, a kézilabda világában szinte mindenki tudja, kiről van szó. Nagyon kevés orosházi mérkőzést rendeznek a lelkes vezérszurkoló nélkül.
“Utcára nyílik a kocsmaajtó, kihallatszik belőle, hogy hajrá Every, hajrá Every” – az első rigmusok egyike, amit megjegyeztem a 2000-es évek elején az NB I-es férfi kézilabda-csapat hazai bajnoki mérkőzésein. A B-közép fergeteges hangulatot varázsolt – dobbal, vadászkürttel, na meg persze saját hangjukkal – az Eötvös-csarnokban. A szurkolók keménymagjához tartozott ekkor már Pusztai Zsolt, becenevén Csirke is.
– Eleinte mint mindenkit a futball érdekelt leginkább. A Fradinak szurkolok a mai napig. Később 1998-ban látogattam el egy Every Day KSE férfi meccsre. Akkor Járai Józsi és Bartus Feri hívtak, hogy csatlakozzak a szurkolókhoz. Azóta mindenem a kézilabda – emlékezik vissza a 44 éves vezérszurkoló.
Ezzel egy időben az élvonalbeli AGRO SE női kézilabda-csapat mérkőzésein is bérletes volt. Mint mondta, ahogy teltek az évek rengeteg élményt, kedves emléket kapott a sportágtól.
– Egyik kedvenc sztorim, amikor egy idegenbeli mérkőzésre utaztunk és megálltunk egy kocsmában, ahol élőzene volt. Kértünk egy számot, de nem tudta a zenekar igazán jól eljátszani. Melega Krisztián és testvére, Tamás hozta a dobot, a vadászkürtöt és kísérték a zenekart. Nagyon sokat nevettünk, arra a napra szívesen emlékszek vissza – meséli mosolyogva.
Az élmények mellett számtalan ismerőst, barátot is szerzett a kézilabda által. Nem csak az Orosházi FKSE és Orosházi NKC mérkőzésein láthatjuk a szurkolók élén, hiszen előfordul, hogy a Pick Szeged Bajnokok Ligája-meccsein is feltűnik. Büszkén mondta bármerre megy az országban barátsággal és szeretettel fogadják más csapatok drukkerei, játékosai és edzői is.
– Az egykori veszprémi játékos, Csoknyai István mindig előre köszön, ha találkozunk. Ennek fordítva kéne lennie, de még soha nem sikerült nekem köszönni elsőként. De annak is örülök, hogy az orosházi nevelésű Balogh Zsolti egy szóra nekem adta a mezét. Megtisztelő, hogy így állnak hozzám ilyen neves sportolók – teszi hozzá.
Csirke szerint a jó drukker egyenes, őszinte, mindig kitart a csapat mellett jóban-rosszban, átsegíti a játékosokat a holtponton. Úgy gondolja nélkülük teljesen más, üres egy találkozó hangulata. Elmondta, hogy vezérszurkolóként neki extra feladatai is vannak, ő adja meg az alaphangot, de a lelátón társait is össze kell tartania.
Rossz érzéssel tölti el, amikor nem jut el kedvencei meccseire, de a húsz év alatt nagyon kevés ilyen alkalom volt. Zárásként hozzátette, amíg járni tud és egészsége engedi az első sorban fog dobolni és teli torokból kiabálja majd, hogy “Hajrá Orosháza!”.