Mezőkövesdi KC – Orosházi FKSE 24-21 (14-10)
NB I-es férfi bajnoki kézilabda mérkőzés, Mezőkövesd, 800 néző. Vezette: Bonifert, Oláh. Mezőkövesd: TÓTH – Nyikes 4, Nyeste 3, Rosta, Horváth 1, Molnár, JUHÁSZ 5. Csere: Szabó (kapus), Papic, Bécsi 3, Papp 2, Milicevic 3, Rácz 2, Zele 1, Lezák. Edző: Rosta István. Orosháza: Knezevic – Balda 3, Pánczél 1, Horváth, Lopez, Lókodi 3, Matus 3. Csere: Herjeczki (kapus), Ambrus 5, Kovács 2, Berta 1, Sancarin, Kósa, Mazic 1, Dukic 1, Országh 1. Edző: Buday Ferenc. Kiállítások: 4, ill. 10 perc. Hétméteresek: 1/1, ill. 2/2.
A felnőtt meccs előtt lejátszották az utánpótlás csapatok összecsapásait, melyen a serdülők 23-21-re, míg az ifik 36-25-re kaptak ki. Ilyen előjelek után a felnőttek bizakodva várták az összecsapást.
Hazai góllal indult a meccs, de gyorsan egyenlítettünk és a vezetés is átvettük (5. perc 1-3). Sok volt a kimaradt helyzet mindkét oldalon, kicsit kapkodtak a csapatok, egyik gárda sem tudott meglépni. Hol itt, hol ott volt az előny, felváltva estek a gólok, kiegyenlített volt a játék. Ez az állapot egészen a 22. percig tartott, amikor 9-8-as hazai vezetésnél ellenünk ítéltek a bírók 2 perces kiállítást. Ezt kihasználta a Kövesd, és gyorsan elléptek, a 25. percben már 12-9 volt az állás. Ekkor újabb játékosunkat állították ki, amit szintén góllal büntettek, de erre legalább tudtunk válaszolni. Azonban a félidő utolsó percében már csak négy mezőnyjátékosunk volt a pályán, hisz kettős hátrányba kerültünk.
Értelemszerűen a második félidőt is kettős hátrányban kezdtük. A hazai csapat azonnal felpörgött és állva hagyott minket, a 36. percben már 7 góllal, 17-10-re vezettek. Mi a 38. percben, hetesből lőttük a második félidő első gólját. Innen kezdtük el a keserves felzárkózást, amit nagyban nehezített a hazaiak erősen feljavuló kapusa, aki rengeteg lövésünket megfogta. A 46. percben 20-15 volt az állás, javult a védelmünk és a támadásunk, így bő 10 perccel később már csak 3 gól volt a hátrány (57. perc 23-20). Azonban a hátralévő idő kevés volt már, a hazaiak összekapták magukat és megtartották előnyüket.
A csapat akaratával most sem volt gond, ráadásul a meccs bizonyos szakaszaiban nem kaptunk egyenlő elbírálást a bíróktól. A meccs szomorú tapasztalata, hogy a támadó és védekező kipattanók többségét nem mi szereztük meg, amiből könnyű gólokat értek el az hazaiak. Kis szerencsével és nagyobb koncentrációval legalább az egyik pontot elhozhattuk volna.
Buday Ferenc: – Elmaradtunk a várakozástól, ugyanazokkal a problémákkal küzdünk, mint eddig. A játékosok akarnak, igyekeznek, de van egy olyan korlát, amit egyelőre nem tudunk átlépni. Dolgozunk becsülettel tovább, sajnálom hogy ez lett a vége, nem erre készültünk.
Rosta István: – Rájátszás hangulatú mérkőzés volt, mindkét csapat elég idegesen játszott. Aztán a 2. félidő eleji védekezésünk és kapusteljesítményünk meghatározta a mérkőzés végkimenetelét. Akkora előnyt tudtunk szerezni, ami végig kitartott.
