 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
(Hír6, 2008.03.10.)
Orosházi FKSE - Kiskunfélegyháza TVSE 29-33 (10-14)
NB I/B-s férfi kézilabda-mérkőzés, Orosháza, 450 néző. V.: Árokszállási, Janáky. Orosháza: SZIKORA A. - VARSANDÁN M. 6, Kósa 2, KOVÁCS A. 3, Csikós, Berta 4, KARDOS 5. Cs.: Molnár G., Patakfalvi (kapusok), Lukács 5, Bajusz 3, Gazsó 1, Krizsán, Pardi. Edző: Bajusz József. A Kiskunfélegyháza legjobb dobói: Oláh 7, Rosta I. 5. Kiállítások: 12, ill. 16 perc. Hétméteresek: 8/4, ill. 5/3.Rangadónak nem volt mondható a meccs, de a lelátói hangulaton ez érződött. A vendégek jelentős szurkolótáborral érkeztek, és ez igazán jót tett a meccsnek, hisz nem csak a pályán, de a lelátón is ment a küzdelem. Természetesen hangpárbaj formájában.
Rendesen fel volt tüzelve a zöld-sárga csapat - akik most kékben játszottak -, hiszen az ellenfél sorait erősítette több korábbi orosházi játékos: az előző edző Pásztor István, a télen eligazolt villámléptű szélső Varga Antal és az NB I-ben igazi közönségkedvenc csupa szív válogatott beállós Rosta István.
Az orosháziak villámrajtot vettek, és a 6. percben már 3-0-ra vezettek erősebb ellenfelükkel szemben. Ez a különbség lehetett volna kettővel nagyobb is, ha nem rontanak hetest és ziccert egymás után. Ezt kihasználva felébredt a tabella második helyén tanyázó, és a bajnoki címre törő ellenfél, és a 12. percben 4-4-nél kiegyenlített.
Kemény, férfias és látványos küzdelem folyt a pályán, a fiatal hazaiak nem ijedtek meg az egyébként sokkal erősebb és magasabb félegyházi védőktől, bár az már az elején kérdés volt, hogy a rutinos dörzsölt rókákkal szemben meddig fog kitartani a lendület. De a játék ezen szakaszában egyenrangú partnerek voltak a játékosok. A klasszis átlövők hiányát viszont megérezte a hazai csapat, ráadásul az ellenfélnél ez a poszt is jól működött. Ennek is köszönhetően a 18. percben átvette a vezetést a bajnokaspiráns (7-8).
A következő 10 perc viszont az indulatoké volt, de kevésbé a pályán, mint a lelátón. A játékvezetők halványan belenyúltak a meccsbe, nem ugyanolyan súllyal ítélték meg a szabálytalanságokat, és ez a vendégeknek kedvezett kiállítások képében, amit ki is használtak kegyetlenül. Ezt viselte nehezen a publikum. Azonban a hazaiak is tehetnek arról, hogy megugrott hátrányuk, hisz ebben a periódusban kihagytak három büntetőt, mellyel tarthatták volna a lépést. Abban, hogy nem lett nagyobb a félidei különbség hatalmas szerepe volt a sérüléséből felépülő hazai hálóőrnek, Szikora Attilának, aki elképesztő bravúrokat mutatott be.
A szünet után szinte azonnal döntésre akarta vinni a meccset a Kiskunfélegyháza: hatalmas elánnal rohamoztak, és a 34. percben már 17-11-re vezettek. A meccs középső szakaszában kezdett fogyni a lendület és az ötlet az OFKSE játékosaiból, és a védelem akadozása miatt Szikora teljesítménye is esett. Ebben a periódusban az történt a pályán, amitől az elején már tartani lehetett: az ellenfél rutinos játékosai átvették a vezér szerepét, és lassan felőrölték az ellenállást. Ez odáig fajult, hogy az OFKSE a kiütés szélére sodródott az 52. percre, hisz a vendégek kilenc góllal elhúztak (20-29).
Ám ekkor jött egy nagy lendület: Szikora visszatért, azonnal több labdát védett, és az egész meccs folyamán kiválóan játszó hazai fiatal titán, Varsandán Milán egyszerűen átgázolt a félegyháziakon, és rendre be is talált. Az új igazolás, Lukács Attila is pályára lépett a lövő poszton, és bődületes bombákkal szórta meg az amúgy szenzációsan védő vendégkapus hálóját, így egy 4-0-s rohammal azonnal belátható közelségbe került, ha nem is a győzelem, de a tisztes vereség. A végén azonban rendezte sorait a vendégcsapat, ráadásul a remeklő orosházi kapus, Szikora combsérülése kiújult, így nem tudta folytatni a játékot. Az utolsó 3 percben gólra gól volt a válasz, így bebiztosította a Kiskunfélegyháza a győzelmet.
Összességében nem vallott szégyent a fiatal, és a télen jelentősen meggyengülő Orosháza, csupa szív játékkal megszorongatta erősebb ellenfelét. Kétes érzésekkel távoztak a drukkerek a csarnokból, hisz a játékvezetők ténykedése hagyott némi kívánnivalót maga után, ám a négy kihagyott hazai hétméteres miatt rájuk nem lehet semmit kenni. Ugyanis ennyi kellett volna a döntetlenhez.
Bajusz József edző: - Meghajlunk az ellenfél nagyobb tudása előtt, egy fél kapussal többek voltak.
