 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
IV. rész
(OFKSE, 2008.01.17.)
A gyermekbajnokságban lezajlott az őszi meccsdömping, és nagy örömünkre az 1993 után születettek veretlenül vezetik a mezőnyt. Előző írásainkban nagyító alá tettük a három forduló mérkőzéseit, részletesen kielemeztük azokat. Most az értékelés következik, Kopornyik Zsolttal, a srácok edzőjével.
IV. rész: Az értékelés
A nemrégiben véget ért 2007/2008-ra kiírt gyermekbajnoki évad megyei döntőjét megnyerte csapatunk. A megmérettetésen hét mérkőzést játszottunk, ebből mindegyiken mi hagytuk el győztesen a pályát. 159 gólt dobtunk, és 54-et kaptunk.
- Kezdjük mindjárt az elején. A szezon kezdetén hogyan állt a csapat?
- Amikor nyáron átvettük a csapatot, egyértelművé vált, hogy a ’93-as korosztály a jövőben a serdülő csapat edzéseit látogatja. Ez jelentős változást jelentett számukra is, hisz növekedett az edzésszám. Ezzel együtt az elvárások is nagyobbak lettek. Ennek oka egyrészről az előző szezonban szerezett gyermekbajnoki I. helyezés, másfelől pedig az, hogy a serdülő csapatban náluk két évvel idősebbek között kell helytállniuk hétről-hétre. A nyári felkészülést már együtt végezték az idősebbekkel. Ezt én irányítottam, a bajnokságban azonban Goór Róbert hathatósan támogatta a munkát. A modell tulajdonképpen ugyanaz, mint a serdülő csapat esetében, ahol Varsandán Józseffel dolgozom közösen.
- Mik voltak a felkészülés főbb állomásai?
- Részt vettünk a Cell-kupán ahol a IV. helyezést értük el az adaiak nélkül. A sportosztályba történő beiskolázások eredményeként vannak, akik hetente 7-8 edzésen plusz bajnoki mérkőzésen vettek és vesznek részt. A szeptembertől-novemberig terjedő időszakot használtuk fel a fizikai állapot és a technikai szint fejlesztésére. A serdülő mérkőzések hasznosan segítették a téthelyzetek megoldásának javítását. A bajnokság második felére sérülések és különböző okok következtében leszűkültek variációs lehetőségeink, ezáltal ezekre a fiúkra várt a feladat, amit a tőlük elvárható lehetőségekhez képest jól oldottak meg.
- Hogyan kezdődött számunkra a bajnokság?
- A gyermekbajnokság novemberben indult rekord nevezésszámmal. A keretet illető változásokról már korábban szót ejtettünk. Három forduló és hét mérkőzés várt ránk, amit kielemeztünk.
- A csapategység mennyire alakult ki?
- Nem kevés játékosról lévén szó nagyon fontos lenne a csapatrészek összecsiszolása és a megfelelő játékrendszer, arculat kialakítása. Ehhez elengedhetetlen lenne a több közös gyakorlás, azonban ezt részben a távolság és az anyagi helyzet redukálja minimálisra. Én ezt az átalakult gárdát is képesnek tartom a vezetőség által kitűzött cél elérésére, az országos döntőbe jutásra. Úgy gondolom, ez is hatalmas eredmény lenne, hiszen a sorsolás fintora nyomán már a régiódöntőben összekerülhetünk a Pick-Szeged csapatával, akik jelentősen erősödtek az egy évvel ezelőttihez képest. A PLER-Airport országos szinten összeszedett egy sportosztályt ezen korosztályból, akik a serdülő bajnokságban is szép eredményeket érnek el. Az Alsóörsi Sportiskola válogatása révén is a legjobbakat igazolták és velük is számolni kell. De ugyanezt mondhatnám a Nyíregyháza és a Csurgó csapatáról is, ahol jelentős pénzt invesztálnak az utánpótlás felfuttatására. Meglátásom szerint helyzetünk egyáltalán nem könnyű. Viszont Orosházának a tardíciói következtében is kötelessége a legjobbak között végeznie. Ezen dolgozunk, és ezt sulykoljuk a fiúkba is, akik nagyszerű sportemberhez méltóan át is látják lehetőségeiket és kötelezettségeiket egyaránt.
- Mi az, amin feltétlenül változtatni kellene, hogy a célt elérjük?
- Rövid távú terveim között szerepel, hogy Goór Róbert kollegával növeljük a teljes keret számára tartható edzés létszámot, pár napos közös edzőtáborozásokat tartsunk. Ez lehet idei eredményességünk alapja. Emellett nem feledkezhetünk meg a korosztály versenyeztetéséről sem, jelenleg is több tornán való részvétel tárgyalása van folyamatban.
- Hogyan értékeled a játékosok teljesítményét egyénenként?
- Személyi értékelésekbe nem szívesen bocsátkoznék, mert nézetem szerint azokat először az érintettekkel tudatom, azután tárom a nyilvánosság elé. Összességében elmondhatom, hogy kapusaink jól teljesítettek. A szélsőktől bátrabb és eredményesebb játékot várok annak ellenére, hogy nem kaptak megfelelő mennyiségű labdát társaiktól. Átlövőink játéka hullámzóra sikerült, sokszor jól megtalálták a lövő sávokat, ugyanakkor bizonyos szituációkban túl, vagy alulvállalták magukat. Irányítóink hasznosan kézilabdáztak, sok helyzetet teremtettek, bár a beálló megjátszására és zárásainak kihasználására több hangsúlyt kell fektetniük. Igaz ez más belső poszton szereplő emberre is. Beállósaink nagy százalékban értékesítették helyzeteiket, viszont az elzárások és a meghatározott védekezési variációk még gyakorlásra szorulnak.
- Hogy érzed, miben kellene javulni?
- Annyit elöljáróban elmondhatok: javítanunk kell a játékunk folyamatosságán. Több támadásvariáció begyakorlására, a páros kapcsolatok csiszolására van szükség. Védekezésben növelni kell az agresszivitást, a pályán az egymás közti kommunikációt. Ki kell küszöbölnünk, hogy ne lankadjon a motivációnk, mert a kisebb csapatokat sem szabad lebecsülni, különösen a mi helyzetünkben. Nálunk ez nem is volt tendencia, amikor előfordult meg is beszéltem a játékosokkal, de ennek arányát nullára kell csökkenteni!
- Mi az, ami végig jó volt a meccsek alatt?
- Dicsérendő volt, hogy lerohanásaink nagy százalékban sikerültek, egyéni kreativitásunk kibontakozott. Esetenként már az általam elvárt tempóban kézilabdáztunk.
- Milyen poszton van hiányérzeted?
- Céljaink eléréséhez feltétlen szükségünk lenne még egy balkezes szélsőre vagy átlövőre, illetve még egy beállóra, aki védekezik is, hogy tudjuk tehermentesíteni az ott játszókat. Tárgyalások jelenleg is folynak, remélem sikerrel járunk.
Összességében elmondhatom, hogy a kitűzött munkát elvégeztük, a fiúk nagyon jól álltak a dolgokhoz és keményen, odaadóan dolgoztak, még ha nem is mindig voltak boldogok az elvégzendő feladatok láttán. Ha sikerül előrébb lépnünk a közös edzések problematikájának terén és fejlődésünk töretlen marad, nem hátráltatnak sérülések, akkor karnyújtásnyi közelségbe kerülhet az országos döntőbe jutás. Ott pedig bármi megtörténhet.
Ígérem a csapat és a magam nevében, hogy munkában nem lesz hiány, és mindent megteszünk a siker érdekében, hogy a város és a klub vezetése, szülők és szurkolók ismét büszkék lehessenek a csapatra. Itt szeretném megragadni az alkalmat ,hogy köszönetet mondjak Orosháza város vezetőinek, az OFKSE elnökségének, Goór Róbertnek, és az összes szülőnek egész évi anyagi és erkölcsi támogatásáért és a mérhetetlen odaadásért, szeretetért, amely nélkül nem juthattunk volna el idáig. Meghajlok az áldozatkészségük és közösségi szellemük előtt. Az összefogásban rejlik az erő, ezt Ők is tudják, ezért is fontos, hogy mellettünk álljanak.