A 2009/2010-es szezon óta játszik klubunknál, alapembernek számít védekezésben és támadásban egyaránt. Beállósunk szerint a hozzáállás mindent meghatároz. Fél éve apuka szerepben is Milan Mazic, aki hét játékosa sorozatunk keretében mutatkozik be.
Sportpályafutása 14 éves korában kezdődött, a ma 24 éves kézilabdás így tíz éve a pályán van. A Vrbas első csapatát erősítette már 17 évesen, a szerb ifi és junior válogatott keretébe is bekerült, majd úgy döntött: Orosházára igazol.
– A 2009/2010-es szezont kezdtem itt, azóta is az OFKSE a klubom. Évről évre erősödik a magyar bajnokság, és az orosházi csapat is folyamatosan fejlődik. Sok lehetőséget kapok a játékra, ami a legfontosabb egy kézilabdázó számára is – emeli ki Milan.
Úgy véli, ez a legerősebb szezon, amióta Orosházán van, és a bajnokság is most érte el eddigi csúcspontját. A felsőház szerinte meglehet, bár nem lesz egyszerű, nincs gyenge csapat a hazai élmezőnyben.
Milan szerint a legfőbb a hozzáállás
– Sokat várnak tőlünk, ezzel tisztában vagyunk. Nehéz feladat előtt állunk, de azt gondolom, el tudjuk érni az ötödik helyet Vladan Jordovic vezetésével. Amit látunk, hogy valamennyi magyar csapat erősödött: külföldi játékosok érkeztek, és a hazaiak is előreléptek, nincs jelentős különbség, és nincs gyenge csapat – teszi hozzá.
Még legalább tíz évig maradna a pályán, úgy fogalmaz: addig játszik, amíg tud és lesz hozzá ereje, akarata. Szerződése az orosházi klubnál még egy évre szól. A hozzáállást emeli ki akkor is, amikor arról kérdezem: mi határozza meg véleménye szerint a jó kézilabdást?
– A legfontosabb az akarat. Természetesen szükség van fizikai adottságokra is, de a legfőbb a hozzáállás. Véleményem szerint mindent meg lehet tanulni, és folyamatosan van lehetőség a fejlődésre. Én is ezen vagyok minden edzésen, minden meccsen, minden nap. Bízom abban, még hosszú profi sportkarrier áll előttem – hangsúlyozza 24 éves beállósunk.
A jelentős kézilabda hagyományokkal rendelkező Orosházáról Ő is pozitívan nyilatkozik, kiemelve: tisztelik a városban a sportot, sok szurkoló, sportszerető ember van, nem lehet okuk panaszra.
Jó érzés Orosházának játszani - vallja beállósunk
– Jó érzés Orosházának játszani, bízom abban, sikeres lesz a szezonunk, sokat dolgozunk a célokért. Ha nem a pályán vagyok, a családomnak szentelem az időt. Fél éve született meg a kisfiam, szép és jó érzés édesapának lenni. Ha mindezek mellett marad még időm, a hobbim kerül előtérbe, a halászat és a vadászat – mondja Milan.
Nem bőbeszédű, sokszor mosolyog, amikor Berta Gabi fordít neki, akkor is, amikor azt kérdezem, szeret-e Orosházán? Számára egyértelmű: ha nem szeretne a városban, a klubnál, nem lenne itt. Visszafogottan, szimpatikusan beszél a sportról, a családról, a mindennapokról. Még marad a pályán, egyelőre orosházi mezben, szerencsére.
