Tizenhét év után visszavonult az aktív játéktól Szikora Attila, az NB I-es Orosházi FKSE-Linamar csapatának kapusa. A békéscsabai születésű kézilabdázó technikai vezetőként és kapusedzőként tovább szolgálja klubját.
Békéscsabán, a Padrah Lajos Általános Iskolában az akkoriban indított sportosztályba járt, ahol Kováts Tibor és Szokolay Sándor tanította a testnevelést. Lehetett választani a sportágak közül, Szikora Attila a kézilabdánál kötött ki.
— A családban többeknek is volt közük a sportághoz, unokabátyám, Rácz László a nyolcvanas évek előréjében, öcsém, Gábor — hozzám hasonlóan — az NB I-ben védett — beszélt a kezdetekről Szikora Attila. — Az Előrében Tóth Gyula, Szilágyi Sándor, Dudás Bandi bácsi, Csulik Jani volt az edzőm, majd a felnőtteknél Skaliczki László. Az Előrében mindössze egy évet töltöttem el, Orosházára, az NB II-ben szereplő Orosházi MTK-hoz tizenhét éve igazoltam, ahol Marton László irányította a csapatot. Voltak célok, az OMTK-ból 1998-ban kivált Every Day KSE Orosháza egyre feljebb és feljebb lépegetett.
— A NB I B-s időszakból több jól sikerült mérkőzés is eszembe jut, az ózdi sikerünk, vagy a HC Szarvas, a Fehérgyarmat elleni csaták — nosztalgiázott az egykori hálóőr. Az orosházi csapat akkoriban kezdte el alkalmazni az újdonságnak számító gyors indításokat, amellyel szinte minden ellenfelünket megleptük. Gyorsan fejlődött a csapat, három év alatt az NB II-ből az NB I-be jutott.
— Az első időszakból a Pécs elleni egyik hazai, illetve az Elektromossal vívott csatát emelném ki, ezek a mérkőzések még ma is élénken élnek az emlékezetemben. Legjobb helyezésünk 2002 tavaszán egy negyedik hely volt, így ősszel elindulhattunk az EHF Kupában, az ukrán Portovik Juzsnij ejtett ki bennünket.
Tegyük hozzá, az első meccsen Orosházán elszenvedett nyolcgólos vereség után a 26—26-os döntetlennel záruló visszavágó legjobbja Szikora Attila volt. Később az akkoriban remek csapatnak számító Dunaferr elleni siker, vagy a Balatonfüreddel szembeni győztes csata emelhető ki. A szintén kapus öccsével, Gáborral volt, hogy egy csapatban, de volt, hogy egymás ellen játszottak. Tisztelettel beszél kapuskollégáiról, a szerb és macedón válogatott Hodik Sándorról, illetve Szabó Leventéről, akiktől sokat ellesett.
Amikor erényeiről kérdezzük, szerényen csak annyit mond, nyugodt, higgadt hozzáállása segítséget jelenthetett a csapatnak.
— Ha jó az összhang a kapus és a védőfal között, azzal mérkőzéseket lehet nyerni.
Szikora az utóbbi években már tudatosan készült az aktív időszak utáni életre, miközben Orosházán, a Tisza Kálmán Közoktatási Intézményben vendéglátást tanít, az Orosházi FKSE-Linamar csapatánál pedig technikai vezetőként és hosszú ideje a kicsik és a nagyok kapusedzőjeként tevékenykedik.
