Vezető helyről várja a folytatást az NB I/B Keleti csoportjában az Orosházi FKSE-Tokai csapata, a bajnokság február elején folytatódik majd. A további jó szerepléshez elengedhetetlen az együttes kapusainak a jó teljesítménye is. Pajkó Lászlót korábban már hazaigazolása alkalmából bemutattuk olvasóinknak, ezúttal pedig Majdán Márkot kértük fel, hogy meséljen egy kicsit magáról.
Majdán Márk még általános iskolás korában ismerkedett meg sportágával. A labdarúgást is kipróbálta ugyan, később viszont a kézilabdában találta meg a számításait.
– Eleinte kint játszottam, aztán az egyik akkori osztálytársam kért meg rá, hogy álljak be én is a kapuba, hogy ne csak egyedül neki kelljen védenie. Ez nekem annyira megtetszett, hogy végül ott ragadtam és azóta sem bántam meg. Szóval ugyan nem a kapuban kezdtem, mégis hamar eldőlt, hogy ez lesz az én posztom – idézte fel.
Mint mondta, néha persze ott van egy kézilabdakapusban a félelem, hogy bármikor fejbe dobhatják. Számára is akadtak már ilyen pillanatok a pályafutása során, amikor nagyobb lövőerejű játékosokkal került szembe, ezt az érzést azonban le lehet győzni. Az utánpótlásban eltöltött évek közül az ifjúsági korosztály volt a kedvenc, egyben legmeghatározóbb időszaka az 1997-1998-as korosztállyal.
– A mai napig jó érzés felidézni azt az időszakot az egykori csapattársakkal, Zalai Csanáddal, Bella Csabával vagy Kiss Alexszel. Nem is feltétlenül az eredmények, hanem a csapatként való összetartás szempontjából – mesélte.
A fiatal kapus nem számít vándormadár típusnak, Orosházán kívül egyedül Csongrádon játszott, ott is kettős igazolással. Az az időszak is egy jó tapasztalatot jelentett számára, hiszen másik korosztályban, másik bajnokságban próbálhatta ki magát. Mozgalmasan teltek ekkor a hétvégéi, hiszen a csongrádi mérkőzések mellett az Orosháza akkori NB I/B-s csapatában is igyekezett megállni a helyét.
A felnőttek között a 2017/2018-as szezonban mutatkozhatott be, Buday Dániel adta meg neki a lehetőséget, ráadásul éppen egy Pick Szeged elleni mérkőzésen állhatott be az utolsó percekre.
– A nagyobb különbség akkor már kialakult, Dani ezért úgy döntött, hogy kipróbálja a fiatalabb játékosokat, így engem is. A játékpercek szerencsére az évek során elkezdtek növekedni és gyarapodni és az idei szezonra sem panaszkodhatok, hiszen Kovács Attilától is megkapom a bizalmat – árulta el.
Kapustársával, Pajkó Lászlóval is jól kiegészítik egymást, korábban pedig Herjeczki Balázzsal, Busa Gáborral, Szabó Leventével és Yunus Özmusullal is együtt játszott. Mindnyájukra szívesen emlékszik vissza, olyan játékosokként mesélt róluk, akiktől akár rövidebb, akár hosszabb idő alatt, de sokat tanulhatott. Márk jelenlegi célja, hogy a csapattal minél jobb eredményeket érjenek el, ezáltal pedig a szezon elején célként kitűzött feljutás is elérhető közelségbe kerüljön.
– Csapatban gondolkodom, de természetesen a csapat sikereihez én is szeretnék jó játékkal és sok védéssel hozzájárulni. Számomra a csapat olyan, mint egy második család, mert természetesen a meccseket és az edzéseket is mindannyian komolyan vesszük, ez nem zárja ki azt, hogy a meccsek után vagy a szabadidőnkben ne járjunk össze vagy szórakozzunk – tette hozzá.
Bojtor Zalán