A múlt heti, Algyő elleni győzelmével az OFKSE felnőtt csapata bebiztosította őszi elsőségét az NB I/B keleti csoportjában. A főbb dolgok eldőltek erre az esztendőre, ideje mérleget vonni.
A férfi kézilabdázók 2018-as évének értékelésére Vajer Tamás klubelnököt és a felnőtt csapat vezetőedzőjét, Bakó Botondot kértük.
Mint az mindenki előtt ismeretes, a felnőtt csapat egy nagyon gyenge tavaszt produkálva búcsúzni kényszerült az első osztálytól. De vajon milyen hatással volt ez a tény a teljes klub életére, működésére?
– Nem mi voltunk az elsők és nem mi leszünk az utolsók sem, akik kiesnek az NB I-ből. Ilyen a sport, ilyen a bajnokság. Minden csapat azért harcol, hogy ezt elkerülje és minél jobb eredményeket érjen el, de mindig van kieső. Most a gyenge szereplésünk révén mi lettünk azok, akik könnyűnek találtattak. Ennek megvannak az okai, de talán néha jobb is megújulni, új csapatot építeni. A klub persze nem csak a felnőtt együttesből áll. Minden utánpótlásban dolgozó kollégát, játékost, szülőt megnyugtattunk, hogy a felnőtt csapat szereplése az ő sportolásukat nem befolyásolhatja. Arról nem is beszélve, hogy a felnőttekkel ellentétben a serdülő és ifi csapatunk megőrizte élvonalbeli tagságát és továbbra is az első osztályban edződnek, játszanak – kezdi az értékelést Vajer Tamás.
Sokszor hiába volt a minden erőt beleadó küzdelem (Fotó: Rosta Tibor – OrosCafé.hu)
Új utánpótlás igazgató
Az edzőkkel is leült a vezetőség és a szülői értekezleteken is tájékoztattak mindenkit a jövőről. Az év folyamán kinevezték a kitűnő fiatal szakembert, Koi Endrét a klub utánpótlás szakmai igazgatójává. A feladata nagyon összetett és nehéz. Fel kellett mérnie a hiányosságokat, és a szakmai munkában a fejlődés lehetőségeit.
– Endre nagyon aprólékosan, mindenre odafigyelve, a kollégákkal együtt elvégezte ezt a munkát, a klub pedig felállított egy, ha nem is új, de megújított struktúrát. A kézilabdában persze nem megy semmi varázsütésre, egyik napról a másikra. Hosszú évek aprólékos munkája szükséges az eredményhez, de meggyőződésem, hogy a vezetőség a legjobb embert találta meg erre a feladatra – folytatja az elnök.
Anyagiak
Száz gyerekből talán csak tíz lesz kézilabdázó, nemzetközi szintű pedig még kevesebb, de aki végül nem lesz, az sportos, egészséges életet él, csapatban játszik, így készül az életre. Mint az elnök elmondta, Orosházán és vonzáskörzetében több mint négyszáz gyerek pattogtatja a labdát a klub színeiben. A támogatók léte, vagy nemléte persze komolyan meghatározza az utánpótlás nevelését…
– A felnőtt csapat kiesése után névadó szponzorunk képviselője elmondta, hogy bár nem jó dolog, ha a megye egyik legerősebb cége által támogatott csapat a másodosztályba kényszerül, de a bizalom töretlen, ki kell köszörülni a csorbát. Továbbra is mellettünk állnak, csakúgy mint az önkormányzat, és együtt dolgozunk a cél, a visszajutás elérése érdekében. Az őszi első hellyel jó irányba haladunk efelé. Anyagi helyzetünkről annyit tudok röviden mondani, hogy a helyzet nem egyszerű, de stabilak vagyunk – teszi hozzá Vajer Tamás.
Ifi és serdülő
Továbbra is az első vonalban küzd a klub serdülő és ifi csapata. A fiatalok a hagyományoknak megfelelően jól teszik a dolgukat és stabilan állnak az NB I-ben.
– Itt el kell mondanom, hogy az edzési lehetőségeink erősen be vannak korlátozva, és ez nem csak az ifi és serdülő csapatot érinti, hanem a többit és más klubokat is. Az említett két gárda teljesítménye a játékosállományt és a lehetőségeket tekintve kielégítő. Persze egyik edző sem elégedett soha, ha a csapata a középmezőnyben van, lehetett volna szebb is, de igazából nem lehetünk elégedetlenek. Szakmai igazgatónk szerint lassan, de biztosan fejlődnek a gyerekek és az igazi javulást tavaszra várja és várhatjuk tőlük – tájékoztat az elnök.
Felnőtt csapat
A nagycsapat mintegy hetven százalékban fiatal játékosokból áll. Mint a klubelnök elmondta, a csapat egységes, egy botlást leszámítva jól teszi a dolgát, de erről beszéljen a vezetőedző, Bakó Botond.
– Felemás év volt a felnőtt csapat számára a 2018-as esztendő. Úgy érkeztem ide tavaly télen, hogy szerettem volna csodát tenni és benntartani a csapatot az első osztályban. Nem sikerült és ez nagy csalódás volt számomra emberként és edzőként is. Voltak akik velem együtt mindent megpróbáltak megtenni, és voltak akik nem így álltak hozzá. Ők azonban véleményem szerint nem érdemlik meg azt, hogy beszéljünk róluk – kezdi az értékelést Bakó Botond.
Az ősszel már többször örülhettek egy-egy meccs után a fiúk, s velük a szurkolók is (Fotó: Zsedényi Péter – OFKSE.hu)
Nyáron új fejezet kezdődött. Az egyesület vezetése megfogalmazta azt a célt, melynek megvalósítása felé jó úton halad a gárda – visszajutni az NB I-be.
– Ha a táblázatra nézek akkor azt látom, amit szerettünk volna látni, hisz a csapat már bebiztosította az őszi elsőséget. Azt gondolom, hogy egy jó közösség és egy jó csapat alakult ki és formálódik hétről hétre. A kezdeti nehézségek után, sérültjeink visszatértével, az együttes azt a stabil játékot hozta, amit a felkészülés során láttunk. Sokat kell még dolgoznunk és előrelépnünk egyénileg és csapatként is. Több olyan játékosunk van, akiket rég meg kellet volna műteni. Ha tavasszal mindenki egészséges lenne… De mint tudjuk a sportban a ha-val kezdődő mondatok értelmetlenek. Mindig a cél lebeg a szemünk előtt és ez így lesz a téli szünet után is – zárja szavait Bakó Botond.
