Határozottan vall kitűzött céljairól, és felelősségteljesen nyilatkozik, amikor a jövő terveiről kérdezem. Balkezes átlövőnk jó döntésnek tartja, hogy ismét Orosházát választotta, és bízik ő is abban, a szezon végén ott lesznek a középmezőnyben.
Ferenczi Botond a 2006/2007-es szezonban már erősítette a zöld-sárga csapatot, majd 2016 áprilisában jelentette be a klubvezetés, hogy szerződést köt vele az OFKSE. Átlövőnk higgadtan és reálisan elemzi csapatunk eddigi teljesítményét, hullámvölgyként megítélve a szezon első szakaszát.
– Bízom benne, hogy most már egyenesbe tudjuk hozni a teljesítményünket, és a következő létfontosságú meccseket behúzva, korrekt helyre ér csapatunk. A magyar bajnokság kiegyensúlyozott, a Veszprémet és Szegedet leszámítva gyakorlatilag bármely csapat megszoríthatja a Balatonfüredet, vagy a Tatabányát, és már a Csurgó is beolvadt a középmezőnybe. Egy folyamatos jó menetelés, mint például a Dabasé, eldöntheti egy-egy helyezés sorsát. Minden meccs rangadó, és ha valaki hullámzó teljesítményt nyújt, nem elég koncentrált, akkor könnyen nehéz helyzetbe kerülhet – elemzi néhány mondatban a hazai bajnokságot Botond.
Átlövőnk úgy véli, a csapatunk belülről most egységesebb, mint a szezon elején volt, a nehezebb időszak után belemelegedtek a játékba, kezd összeállni a gárda.
– Aki a sporthoz ért egy kicsit is, tudhatja, egyik nap nem a másik nap, és egyik hét nem a másik hét. Eddig szerintem a mentális erővel, a koncentrációval voltak gondjaink, és sajnos a saját teljesítményem is a csapatéhoz simult, nem tudtam kiegyensúlyozott játékot nyújtani. Azt gondolom, most jó úton vagyunk, és a szezon végére elérhetjük a kitűzött célt, újra a középmezőnyben zárhatunk.
Orosházán alapvetően jól érzi magát Botond, és családja is. Kislánya, ahogyan fogalmaz, a „fő komisz” már a bölcsiben, felesége is elhelyezkedett, tejes értékű orosházi életet élhetnek. Jól érzik magukat a városban, éppen ezért is véli úgy, jó döntés volt ide szerződni.
– Én 2015 nyarán visszavonultam az aktív versenysporttól. Komporály Attila és a feleségem buzdítottak arra, hogy kezdjek újra kézilabdázni. Egy percig sem bántam meg, hogy ismét belevágtam. Helyes döntés volt, most pedig szeretném végigcsinálni a munkát, amit elkezdtem.
Botond távlati terveiről elmondja, hogy szeretnének hazaköltözni szülőfalujába, de most még az élő szerződésére koncentrál maximális erőbedobással.
– Távlatokban a kézilabdában nem lehet tervezni, ilyen szempontból zsoldos életünk van, a megélhetés hordozza a helyszíneket. A későbbiek vonatkozásában jelen terveim szerint a mezőgazdasági kötődést újjáélesztve a saját eszemet és rátermettségemet szeretném kipróbálni vállalkozóként, aztán látjuk, megroppant-e az élet. Egyelőre ez az alapfelvetés – zárja a jövő szezon végéig szerződéssel bíró Botond, aki abba még beavat minket, hogy egy komoly projektet már elkezdtek: házépítésbe fogtak feleségével, még biztosabb alapot nyújtva a családnak.