Orosházi FKSE-LINAMAR – Telekom Veszprém 21-40 (13-21)
K&H liga férfi bajnoki kézilabda-mérkőzés. Orosháza, 350 néző. V.: Altmár, Horváth M. Orosháza: Herjeczki — GYENE 5 (2), Németh G., Srsen, Z. Radojevic 2, Morva Z. 2, Németh L. 2. Cs.: Szabó L. (kapus), ANTAL 3, Knezevic 3 (2), Mihály 2, Ferenczi 1, Pásztor M., Zalai 1, Zvolenszki, Bella. Vezetőedző: Buday Dániel. Veszprém: ALILOVIC – GAJIC 8, NAGY L. 6, Lékai 3, Sulic 2, ACCAMBRAY 5, Ugalde 4. Cs.: Schuch, Ilic 1, Nilsson 1, LIGETVÁRI 5, Blagotinsek 2, Győri 1, Tönnesen 2, Terzic, Vezetőedző: Ljubomir Vranjes.
Kiállítások: 0, ill. 8 perc. Hétméteresek: 5/4, ill. 0/0.
A két csapat márciusi találkozóján a Veszprém könnyed 33–20-as sikert aratott, ám az orosházi visszavágó májusban szorosabban alakult, igaz akkor a bakonyiak „B-csapata” lépett pályára, s nyert 28–21-re. A Bajnokok Ligája idei bronzérmese őszi első idegenbeli mérkőzésére már minden ászát elhozta Orosházára, az újakat, például az olimpiai bajnok francia William Accambray-t, vagy a norvég Kent Robin Tönnessent, és a régieket is, élükön Nagy Lászlóval, és Momir Iliccsel.
Az orosháziaknál sérülés miatt Stranigg János és Ivan Milas még mindig nem léphetett pályára.
Csak 1-3-ig volt szoros a mérkőzés, mert a zöld-sárgák – túlságosan is tisztelve nagy hírű vendégeiket –, gyakran elbizonytalanodtak és sorozatban eladták a labdát a veszprémi védőgyűrű előtt, indításból pedig Nagy Lászlóék tetszés szerint lőtték a gólokat. Mégsem lehetett azt mondani, hogy a zöldek nem játszottak volna maximális elszántsággal, de az volt a helyzet, hogy a fehér mezben kézilabdázó vendégek is nagyon komolyan vették a találkozót. A 10. percben 3-8-nál Buday Dániel időt kért, vélhetően a pontosabb támadójátékra és a gyorsabb visszazárkózásra hívva fel játékosai figyelmét. Rövid időn belül három poszton is változtatott, a fiatal Mihály, Knezevic és Antal is pályára került.
A támadójáték továbbra is erősen akadozott, tizenöt perc elteltével még mindig csak három gólnál tartott az Orosháza, minden próbálkozás elakadt a blokkban, vagy a kiválóan védő Alilovicban. A hosszú hazai gólcsendet a nyáron éppen a Veszprémtől érkező Gyene Norbert törte meg, aki különösen nagy lelkesedéssel játszott. A veszprémieknél Accambray és Nagy László vitte a prímet, mindkettő tarthatatlannak bizonyult. A félidő hajrára fordulva elkezdett zárkózni az Orosháza, Antal Szabolcsék egyre bátrabban vállalkoztak és egyre gyakrabban is találtak be, 5–0-s szériát produkálva hat gólnyi távolságra kerülve a bajnoktól. A szünetig rápakolt egy lapáttal a Veszprém és ismét jelentős előnyre tett szert.
Sokáig akadoztak az orosházi támadások (Fotó: Kiss Zoltán – BEOL.hu)
A második félidőre sort cserélt Ljubomir Vranjes, a veszprémiek szerb származású svéd mestere, de a játékuk mit sem változott, sőt, a friss embereknek köszönhetően Szabó Levente bravúrjai ellenére is még növelték az előnyüket. Ahogy az első félidőben, úgy a másodikban is már korán, 10 perc elteltével (16-29-nél) időkérésre kényszerült Buday edző, kicsit megnyugtatni a kedélyeket. Megálltak a veszprémiek, amelyben nem kis részben a hazaiak jobb védekezésének és pontosabb támadás befejezésének is volt köszönhető. A hajrában szép sorjában érkeztek az orosházi fiatalok, akik nem is okoztak csalódást.
A végén ismét belehúzó Veszprém bajnokhoz illő magabiztos játékkal győzött.
Buday Dániel: – Megérdemelten nyert a Veszprém, de a saját csapatomnak is gratulálok! Sok szép dolgot láttam a fiúktól, ami a velünk azonos képességű csapatok ellen hasznos lehet.
Ljubomir Vranjes: – Hatvan percig tempósan játszottunk, hol jól, hol rosszabbul. Az Orosháza kapusa sokszor megnehezítette a dolgunkat. Összességében elégedett vagyok a csapatommal.
