Azt mondja, nem számolja a góljait, és beszélgetésünk során úgy érzem, bár örömmel tölti el, nem ez a jelentős számára. Hozza inkább a csapatjáték fontosságát, a klub céljait, azt, hogy szeret Orosházán játszani. Az az érzés van bennem, mint a heteseket és ziccereket hárító Miklós Gergő Gyöngyös elleni győzelmet követő mondatai kapcsán, amikor úgy fogalmazott hálóőrünk: egy ilyen védelem mögött mindig jó védeni… Dani is inkább háttérben maradna az érdemeivel, azonban mi ezúttal sem hagytuk. De ennyit a szubjektív részéről.
A napokban láthatták a kézilabdabarátok kollégám, Zsedényi Péter jegyzését, miszerint a múlt hétvégi, Gyöngyös elleni találkozón a 400. bajnoki találatát érte el az Orosháza színeiben korábbi csapatkapitányunk, ma már élvonalbeli gárdánk másodedzője és nem utolsó sorban irányítója, Buday Dániel. Ennek apropóján kértük interjúra, melynek már az elején leszögezi, nem számolta, hány gólnál is tarthat, a klubbejegyzés adta meg számára is a jubileumi adatot.
– Soha nem számoltam a gólokat, őszintén, meg sem fordult a fejemben. Természetesen az ember a csapatszellem mellett mindig figyel a saját teljesítményére is, de számomra, mint irányító számára ez nem feltétlen a gólok számát jelenti. Egy nagyon összetett sportágról, játékról beszélünk, említhetném a sáncolást, a labdaszerzést, a védekezés kulcsszerepét… Persze fontosak a gólok, de konkrétan soha nem vezettem, hol is tartok – emeli ki.
“Soha nem számoltam a gólokat…” (Fotó: Rosta Tibor – OrosCafé.hu)
A négyszázadiknál tart, ha csak az orosházi színeket nézzük, azt mondja, ez a jubileum arra is jó volt, hogy végiggondolja az itt töltött éveket.
– Három év alatt jutottam el ehhez a számhoz, és ha átgondolom, büszke lehet erre az ember, jó teljesítménynek számít, azonban én mindig a csapat érdekét tartottam szem előtt. Ha visszanézek arra az időszakra, amikor Orosházára kerültem, nem tudtam, mi várható itt, de – mivel már ez a negyedik idényem – ma már elmondhatom, nagyon jó döntést hoztam, hogy ide igazoltam. A város, a vezetőség, a szurkolók… Be tudtam illeszkedni ebbe a közösségbe, megszerettek, persze ehhez nyilván hozzátartozott, hogy a teljesítményemmel tudtam segíteni a csapatot – hangsúlyozza Buday Dániel.
Visszanézve a történelmi, Gyöngyös elleni sikerre is, azt mondja, élet-halál harcot vívtak, és nagyon sokat jelentett a csapatnak, hogy sikerült hozniuk ezt a találkozót. Bízik abban, a nem éppen kedvező sorsolás adta kezdeti nehézségeket most már a pontgyűjtés követi, legközelebb jövő pénteken, a Vác otthonában.
