(OFKSE, 2005.12.11.)
A kupaküzdelmek – ki tudja miért – mindig is feküdtek nekünk. Ha másban nem is, ebben mindenki bízott a mérkőzés elején. Az összecsapást megtisztelte jelenlétével Skaliczki László, a magyar férfi kézilabda válogatott szövetségi kapitánya, aki az esélyekről csak annyit mondott, hogy a Békés valóban esélyesebb, bár nem írná le a fiatal és tehetséges Orosházát sem. Ezt mi is tudtuk, és bizakodtunk is...
Esélyek ide vagy oda, belekezdtünk, de rendesen. A 6. percben már 4-2-re vezettünk. Ám ezzel el is lőttük a puskaporunkat. Több buta hiba elég volt ahhoz, hogy a békésiek egy 5-0-s rohamot produkáljanak a volt orosházi Oláh Gábor vezérletével. Ráadásul kihagytunk egy hetest is, igaz a vendégek eszén is túljárt „Kis Sziki”. Valahol ebben a periódusban kezdték meg a játékvezetők is áldásos tevékenységüket, révén, hogy rendre minket sújtottak a kétes helyzetekben. A Békés pedig van annyira jó csapat, hogy ezt könyörtelenül ki is használta. A legnagyobb különbséget a 27. percben regisztrálhattuk, amikor 11-19 állt az eredményjelzőn. Ekkor szinte már mindenki feladta a nézőtéren, és a tisztes vereségben bízott. De nem úgy a srácok...
A második félidőre minden mindegy alapon érkeztek ki a mieink a pályára, és látszott rajtuk már a játékos kijáróban, hogy az öltözőben igencsak feltüzelték magukat. Állandósult a pontos játék, valamint a cserék is beváltak. A szokottnál gyengébben teljesítő Varga Toni helyére Kardos Robi, Csikós Lajos helyére pedig Gazsó „Tucskin” Peti állt, akik éltek is a bizalommal. Kezdtek bejönni a szélső lerohanások, amiknek gól lett az eredménye. Szépen lassan elkezdtünk felfelé lopakodni, de amikor elérhető közelségbe került volna a döntetlen, akkor mindig akadt egy-egy buta hiba Juhász vagy Bajusz részéről. Viktornak egyébként nagyon nem ment a játék, míg Bajusz Attila az apró hibák ellenére szokás szerint motorja volt a csapatnak Pásztor Istvánnal együtt. Pásztorról most már elmondható, hogy sokadik virágzását éli nálunk – csak így tovább Öcsi! De volt még egy csere a szünetben, amiről feltétlenül említést kell tenni: méghozzá a fiatal, tehetséges Molnár Gábor személyében. Az Ő kapuba állásával sokszor megoldhatatlan helyzet elé kerültek a vendégjátékosok, „Mole” remekül védett! A hajrában pályára lépett Kósa Balázs is, ám sajnos túl sok ideje nem volt. A végjátékban piros lapot kapott a vendégek közül Borislav Basaric, aki nemes egyszerűséggel leütötte Pásztort. Az eset maga nem volt túl súlyos, a játékvezetők valószínűleg magát a szándékot szankcionálták. A csarnok felrobbanni készült, amikor az 57. percben két gólra felzárkóztunk (30-32) Mindenki egy emberként állt ki a csapat mellett, ám esély sem volt a győzelemre. A játékvezetők hosszan engedték támadni a vendégeket, akik így rutinosan „lenyelték” a labdát, és még egy gólra is futotta erejükből.
A továbbjutás ezzel elúszott, ám emelt fővel jöhettek le a játékosok a pályáról, akiket a közönség hosszasan ünnepelt – nem úgy a játékvezetőket...
Bakó Botond edző: – Megilletődötten kezdtük a mérkőzést, és sikerült jelentős előnyt szerezni a Békésnek. Viszont a második félidőben nyújtott teljesítmény kiemelkedő volt, a csapat nagyon nagyot küzdött.
Képek a mérkőzésről >>>
© Zsedényi Péter 2003 - Minden jog fenntartva!
Esélyek ide vagy oda, belekezdtünk, de rendesen. A 6. percben már 4-2-re vezettünk. Ám ezzel el is lőttük a puskaporunkat. Több buta hiba elég volt ahhoz, hogy a békésiek egy 5-0-s rohamot produkáljanak a volt orosházi Oláh Gábor vezérletével. Ráadásul kihagytunk egy hetest is, igaz a vendégek eszén is túljárt „Kis Sziki”. Valahol ebben a periódusban kezdték meg a játékvezetők is áldásos tevékenységüket, révén, hogy rendre minket sújtottak a kétes helyzetekben. A Békés pedig van annyira jó csapat, hogy ezt könyörtelenül ki is használta. A legnagyobb különbséget a 27. percben regisztrálhattuk, amikor 11-19 állt az eredményjelzőn. Ekkor szinte már mindenki feladta a nézőtéren, és a tisztes vereségben bízott. De nem úgy a srácok...
A második félidőre minden mindegy alapon érkeztek ki a mieink a pályára, és látszott rajtuk már a játékos kijáróban, hogy az öltözőben igencsak feltüzelték magukat. Állandósult a pontos játék, valamint a cserék is beváltak. A szokottnál gyengébben teljesítő Varga Toni helyére Kardos Robi, Csikós Lajos helyére pedig Gazsó „Tucskin” Peti állt, akik éltek is a bizalommal. Kezdtek bejönni a szélső lerohanások, amiknek gól lett az eredménye. Szépen lassan elkezdtünk felfelé lopakodni, de amikor elérhető közelségbe került volna a döntetlen, akkor mindig akadt egy-egy buta hiba Juhász vagy Bajusz részéről. Viktornak egyébként nagyon nem ment a játék, míg Bajusz Attila az apró hibák ellenére szokás szerint motorja volt a csapatnak Pásztor Istvánnal együtt. Pásztorról most már elmondható, hogy sokadik virágzását éli nálunk – csak így tovább Öcsi! De volt még egy csere a szünetben, amiről feltétlenül említést kell tenni: méghozzá a fiatal, tehetséges Molnár Gábor személyében. Az Ő kapuba állásával sokszor megoldhatatlan helyzet elé kerültek a vendégjátékosok, „Mole” remekül védett! A hajrában pályára lépett Kósa Balázs is, ám sajnos túl sok ideje nem volt. A végjátékban piros lapot kapott a vendégek közül Borislav Basaric, aki nemes egyszerűséggel leütötte Pásztort. Az eset maga nem volt túl súlyos, a játékvezetők valószínűleg magát a szándékot szankcionálták. A csarnok felrobbanni készült, amikor az 57. percben két gólra felzárkóztunk (30-32) Mindenki egy emberként állt ki a csapat mellett, ám esély sem volt a győzelemre. A játékvezetők hosszan engedték támadni a vendégeket, akik így rutinosan „lenyelték” a labdát, és még egy gólra is futotta erejükből.
A továbbjutás ezzel elúszott, ám emelt fővel jöhettek le a játékosok a pályáról, akiket a közönség hosszasan ünnepelt – nem úgy a játékvezetőket...
Bakó Botond edző: – Megilletődötten kezdtük a mérkőzést, és sikerült jelentős előnyt szerezni a Békésnek. Viszont a második félidőben nyújtott teljesítmény kiemelkedő volt, a csapat nagyon nagyot küzdött.
Skaliczki László – szövetségi kapitány:  Az első félidőben a védelem és a kapusteljesítmény sem volt megfelelő, sok apró hiba volt a játékban. A fordulás után már kézilabdát láttam az orosháziaktól, és az elvárásomnak megfelelő sebességgel is játszottak. Sajnos, ebben a periódusban is sok apró hiba csúszott be… Viszont aminek örültem, hogy nagyon sok tehetséges fiatal játékost láttam a pályán, akiken látszik a magas szintű szakmai munka. Ha ezt a nagy sebességet tudják tartani, és az imént említett apró hibákat is javítják, akkor szép jövő előtt állnak. Gratulálok az őszi teljesítményhez, és biztos vagyok benne, hogy a tavaszi fordulókban még jobbak lesznek.
|